A jegybank nyilvánosságra hozta a részletes szabályozást, amely meghatározza, hogy az egyes pénzintézetek melyik kistelepülésen kötelesek ATM-et kihelyezni. A készpénzhasználat alkotmányos jogának gyakorlása érdekében 2026 végére minden 500 fős lélekszám feletti településen elérhetővé válik a bankautomata.
A Magyar Nemzeti Bank az éjszakai órákban hozta nyilvánosságra azt a rendeletet, amely részletesen felsorolja, melyik pénzintézetnek mely településeken kell bankautomatát üzembe helyeznie az elkövetkező időszakban. Az intézkedés a készpénzhasználat alaptörvénybe foglalt jogának gyakorlati megvalósítását szolgálja.
A korábban kiadott NGM rendelet kétlépcsős megvalósítást ír elő a kistelepülések bankautomata-ellátásához. Az első szakaszban 2025. december 31-ig minden ezer főt meghaladó lélekszámú településre, a második szakaszban pedig 2026. december 31-ig minden 500 főt meghaladó lélekszámú településre kell ATM-et telepíteni. Az érintett települések meghatározásához a 2022. évi népszámlálás eredményeit vették alapul.
Kilenc bank között oszlik meg a telepítési felelősség, amely összesen 1039 új bankautomata kihelyezését foglalja magában. Az egységenként 4 millió forintos becsült költséggel számolva a teljes beruházás értéke megközelíti a 4,156 milliárd forintot.
A legkiterjedtebb feladatot az OTP Bank vállalja 428 automatával (1,712 milliárd forint értékben), ezt követi az MBH Bank 195 automatával (780 millió forint). A K&H Bank 117, az Erste Bank 104, a Raiffeisen Bank 65 darab ATM telepítéséért felel, míg a CIB Bank és az UniCredit Bank egyaránt 52-52 automatát helyez ki. A kisebb piaci szereplők közül a Gránit Bank és a MagNet Bank 13-13 bankautomata üzembe helyezéséért tartozik felelősséggel.
A központi bank komplex értékelési módszertan alapján határozott a települések elosztásáról. A kritériumok között 20 százalékos arányban szerepeltek a készpénzforgalmi szolgáltatásokból származó díjbevételek, 30 százalékkal a forgalomban lévő bankkártyák mennyisége, 10 százalékkal a lakossági bankszámlák száma, 15 százalékkal a pozitív egyenlegű lakossági számlák mennyisége, valamint 25 százalékos súlyozással a pénzintézetek mérlegfőösszege.
A településeket szintén értékelték a készpénzigény várható mértéke szerint, amelyben szerepet kaptak a járási átlagkeresetek, a lakosságszám, a helyi munkanélküliségi mutatók, valamint az ingázók aránya.
A kijelölés nem megváltozhatatlan – a pénzintézetek egyeztethetnek egymással, átruházhatják kötelezettségeiket, vagy közös automatákat is létesíthetnek. Az ezer főt meghaladó települések esetében 2025. július 20-ig, az 500 főt meghaladó települések vonatkozásában 2026. február 28-ig kell aláírni az esetleges módosításokra vagy átruházásokra vonatkozó megállapodásokat.
A Magyar Nemzeti Bank háromévente értékeli felül az elosztást, azonban indokolt esetben – például a banki struktúra változása miatt – rendkívüli felülvizsgálatot is végezhet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések részletes listája
- CIB Bank: Nyírlövő, Túrricse, Serényfalva, Tiszatenyő
- Erste Bank: Nyíribrony, Anarcs, Tiszajenő, Tiszakerecseny, Tiszatelek, Apagy, Gégény
- Gránit Bank: Tiszamogyorós
- K&H Bank: Tiszagyulaháza, Nyírvasvári, Vállaj, Penészlek, Nyírcsaholy, Lónya, Tiszaadony
- MagNet Bank: Nábrád
- MBH Bank: Nyírkáta, Tiszaszalka, Szabolcsbáka, Váncsod, Szatmárcseke, Tunyogmatolcs, Nagykereki, Újkenéz, Nyalka, Tiszapalkonya, Tiszaigar, Nagydobos, Nyírderzs, Szabolcsveresmart, Tiszabő, Eperjeske, Tiszanagyfalu, Szügy, Nyírcsászári, Kisbajcs, Perenye
- Raiffeisen Bank: Ópályi, Nyírmeggyes, Tiszakanyár, Csengerújfalu, Botpalád, Nyírpilis, Tiszaszentmárton, Tiszarád
- UniCredit Bank: Tiszaladány, Vámosújfalu
- OTP Bank: Kántorjánosi, Csengersima, Gacsály, Újszentmargita, Nyírparasznya, Nyírtét, Tiszasas, Nyírgyulaj, Nyírjákó, Bagamér, Tiszavárkony, Nyírtass, Tiszakóród, Nyírkarász, Beregdaróc, Nyírmihálydi, Rétközberencs, Mezőgyán, Tiszagyenda, Méhtelek, Szamosszeg, Túristvándi, Legyesbénye, Tiszavid, Nyírgelse, Nyírkércs, Aranyosapáti, Beregsurány, Tiszasüly, Tiszatarján, Kerékteleki
